Görögország és mentőangyala: a turizmus

Mindig elképedek az infantilis külföldi (értsd: nem görög) cikkek olvasásán, amiknek a lényege, hogy kiragadnak egy-két interjú részletet vagy cikk-részletet, aztán meg megjósolják Görögország megmentését a turizmus által. Mintha a turizmus valamiféle mentőangyal lenne, aki kinyújtja kezét és szegény eltaposott, földbe döngölt Görögországot (akit itt fehér lepelben, babérkoszorúval a fején, kihúzott háttal lépkedő modern filozófusként képzelek el..) felrántja a földről, pont a mélységes szakadék széléről, amibe belezuhanni készülne. 
A valóság ettől teljesen eltérő. 


Nemrég olvastam egy magyar cikket (nem szeretném beidézni, mindegy, nem nehéz ilyeneket találni), ahol idézik Andreas Andreadis-t, a Görög Turisztikai Vállalkozások Szövetségének (nem állami szerv, 1991-ben alapította kilenc turisztikai vállalkozó) elnökét. A január 4-i interjúban arról beszél, hogy milyen jó a görögöknek, hisz 2013-ban 17,5 millió turista érkezett az országba akik 11,5 billió euró bejövetelt jelentettek, melyek a krúzer kirándulások bejöveteleivel együtt számolva kb. 12,2 billióra rúgnak. 

Hűha, micsoda számok ezek az egyszerű ember szemében!

 Ráadásul a GTVSZ előállt egy nagyszabású tanulmánnyal, ami az elkövetkezendő 10 év turizmusát taglalja, amelyben a beérkező turisták számát 24 millióra becsüli, a bevételt pedig 800 euró/turistára. Gondolom sokan sokat és jó pénzért dolgozhattak ezen a tanulmányon..
A tanulmányban még az is benne van, hogy 2021-ig, az előbb említett növekedésnek megfelelően a turizmusban dolgozók számára még 300.000 munkahely lesz.
Mindehhez természetesen a a turisztikai mezőnybeli befektetéseket növelni kell, ami egyben a következőket jelenti: jobban és megfelelőbben kihasználni a meglévő kulturális és történelmi látnivalókat, felújítani a meglévő szállásokat, új, modern és kulturált szálláshelyeket építeni, a tengeri turizmust erősíteni, stb..
Aztán meg persze szó van arról, amit mindenki tud, hogy a befektetések nem fognak megtörténni a mostani, kedvezőtlen adótörvények mellett, hogy szükséges lenne a turisztikai csomagokra vonatkozó VAT-t csökkenteni, stb.. stb.. meg hogy a GTVSZ továbbra is rengeteg tanulmányt fog készíteni, melyekkel megmondják majd a tutit, a turizmus növelésére.

..és habár a cikk januárban íródott, már kijelentették, hogy az évi nyitásnak megfelelően 10% növekedés várható az angol piacról, de a német piac is pozitívan indult. 2014 új rekord évet fog jelenteni a görög turizmusnak, 18 millióra becsülik (januárban!) a beérkező turisták számát.

Nem kötözködni szeretnék a nagy hatalmú SETE (GTVSZ) elnökével, de én már ilyen kis kutakodó és kötekedő vagyok, lássuk hát azokat a számokat. Ha már a 2013-s év olyan nagyszerű volt, lássuk milyen volt a 2012-s. De honnan kapjuk mi ezeket a statisztikai adatokat és hogyan lehet lemérni a turisták számát? Mondjam azt, hogy sehogy, vagy inkább hogy bajosan. Ugyanis az, amit mérnek, az a határokon beérkező NEM GÖRÖG állampolgárok száma. Tehát ha figyelembe vesszük a bolgár, FYROM és albán határokon való ki- és bemászkálást, akkor itt már bajban vagyunk. 
Nézzük azonban kicsit az ELSTAT számait (görög állami statisztikai hivatal). 


A repülős érkezések 2011-re: 11.671.155
A repülős érkezések 2012-re: 10.992.903
Növekedés/csökkenés: -5,8%
Tenger felőli érkezések 2011: 947.848
Tenger felőli érkezések 2012: 790.469
Növekedés/csökkenés: -16,6%
Gépjárműs érkezések 2011: 3.804.479
Gépjárműs érkezések 2012: 3.734.249
Növekedés/csökkenés: -1,8%
Össz-beérkezések 2011: 16.427.247
Össz-beérkezések 2012: 15.517.622
Növekedés/csökkenés: -5,5%

Tehát a 2012-s évben a statisztikai hivatal szt. 5,5 %-s csökkenés volt a bejövő turizmusban. A fent idézett interjú szt. 17,5 millió turista járt 2013-ban Görögországban, ezt a számot sajnos én nem találom sem a görög statisztikai hivatal oldalán, sem az EOT, Görög Turisztikai Hivatal oldalán, ahol csak a január-március hónapokra vonatkozó statisztika fellelhető. Viszont találtam egy 2013 szeptemberi cikket, ahol Andreas Andreadis már rekordévnek nevezi a 2013-s évet és már itt 17,5 millió turistáról beszél (pont mint a 2014-s januári cikkben), ami pedig kb. 9%-s növekedést jelentene 2012-hez képest! Végül rátaláltam a vonatkozásokra, a növekedést csakis a repülőtereken mért növekedés alapján mérték be, ITT látható egy pdf file a 2012-s és 2013-s érkezésekkel.

És végül ez a pdf egy kicsit normálisabb képet mutat, mert itt láthatjuk, hol is történt növekedés, illetve hol van igaziból turizmus. Mert figyelembe kell venni, hogy a repülős turista 99%-ban helyben marad, nem mozog, csak a közeli helyekre látogat el. Leglátogatottabb helyek tehát: Athén, Kréta, Rodosz, Szaloniki, Kos, Korfu, Zakinthos, majd nagyobb különbséggel következik Santorini, Kefalonia, Mykonos, Skiathos és Samos. A fent beidézett számadatokból pedig azt is láthatjuk, hogy a bejövő turizmus 2/3-át a repülős érkezések jelentik, tehát ezek valóban masszívan befolyásolhatják a statisztikai adatokat. Viszont a beidézett adatok, levont következtetések mást is mutatnak:

Ott van bejövő turizmus, ahol van repülőtér vagy ahol közel vannak a határátlépők!

..és itt van a kutya elásva. Mert ez azt jelenti, hogy növekedhet bármilyen százalékkal a bejövő turizmus:

- ha ez főleg Athén, Kréta, Rodosz, Szaloniki, Kos, Korfu, Zakinthos, Santorini, Kefalonia, Mykonos, Skiathos és Samos esetében  valamint észak Görögország (főleg a Chalkidiki félsziget) esetében igaz

- akkor ez egyáltalán vagy alig érinti Görögország többi vidékeinek a lakosságát, akik között ma már olyan gazdasági helyzet alakult ki, melyben kb. 58%-a a lakosságnak nem képes hónapról hónapra rendesen kifizetni az adót, kölcsönöket és számlákat (ΕΒΕΑ tanulmány - jel.:Athéni Kereskedelmi Ipari Kamara ).


Nézzük meg most Görögország területeit és láthatjuk, hogy a leglátogatottabb helyek, melyek vagy reptérrel rendelkeznek vagy közel vannak az északi határokhoz, Görögország egész területének körülbelül a 10%-t teszik ki.
(Chalkidiki félsziget 2.918 nkm, Athén 412 nkm, Kréta 8.336 nkm, Rodosz 1.409 nkm, Szaloniki 111 nkm, Kos 287 nkm, Korfu 614 nkm, Zakinthos 407 nkm, Santorini 90 nkm, Kefalonia 781 nkm, Mykonos 105 nkm, Skiathos 49 nkm, Samos 476 nkm - összesen 15.995 nkm.
Görögország területe 131.957 nkm, ebből 0,86% víz, tehát kb. 130.823 nkm föld.)

Természetesen ezek elnagyított és túlzott számok, mert belevettem ugyan az egész Chalkidikit, de nincsen benne a Szalonikitől Kavalláig húzódó tengerpart hosszúsága, viszont benne van egész Kréta, pedig nincs egész Krétán turizmus, hanem főleg a Heraklion-hoz és Chania-hoz közel eső helyeken, stb. 
Viszont itt élve tapasztalatból is tudom, hogy Görögország területének LEGNAGYOBB RÉSZÉN bejövő idegen turizmus vagy egyáltalán nincsen vagy teljesen elhanyagolható az általa produkált bejövetel.


Tekintve, hogy az egész ország gyönyörű és körbe körbe tengerrel határos, összesen 16.000 kilométernyi tengerparttal rendelkezik (!) a SETA, EOT meg mindenféle egyéb turisztikai szervezetek arra is hangsúlyt kéne fektessenek, hogy ne a már meglévő turisztikai célpontokat fejlesszék és hirdessék, hanem gondot fordítsanak más olyan helyekre is, ahol az állami apparátus hanyagsága miatt a vidék visszafejlődése az utóbbi években teljesen felgyorsult, a csodálatos tájak és turisztikai potenciál ellenére. Külön programok kellenének ezeknek a vidékeknek, könnyebbség a turisztikával foglalkozó szakemberek, szállástulajdonosok számára, segítség a marketingben, külföldi reklámkampányok szervezésében, melyek ne csak az ismert helyeket foglalják magukban.  Meg kéne könnyíteni az ide való eljutást, és nem emelni, hanem csökkenteni kéne a hajójegyeket, mert míg a repülőjegyek ára csökken, addig a hajójegyek, kompjegyek ára folyamatosan nő, ami azt jelenti, hogy a bejövő turizmus megmarad továbbra is a repülőtérrel rendelkező szigeteken, vidékeken. És főleg, nem arról kéne cikkezni, micsoda óriási növekedés van a turizmusban, akkor amikor a lakosság több mint fele nem képes fizetni a számláit és 28%-s a hivatalos munkanélküliség, hanem inkább arra kéne odafigyelni, hogy a turizmusban dolgozók ne legyenek alulfizetve, hogy a sokszor embertelen körülményekről ne szóljunk, melyet nagyon sok külföldi a kék tenger közelsége miatt elvisel.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!