Kabóca

Egyik nap egy vendégem mesélte, hogy miután átjöttek a görög határon és egyre beljebb haladtak az ország belseje felé, erre a furcsa, erősödő, éles hangra kezdett figyelni, melyet soha azelőtt nem hallott és eleinte arra gondolt, valami baja lett a kocsinak. Aztán rájött, bizony ez valami tücsökféle lehet. Én meg arra jöttem rá az elbeszélés során, bizony nem minden egyértelmű egy idegennek, azokból a dolgokból, melyeket én már talán észre sem veszek.


A kabócák (Cicadidae) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjének, színkabócák (Auchenorrhyncha) alrendjébe tartozó rovarcsalád. Szúró-szívó szájszervű, rendszerint röpképes, kizárólag szárazföldön élő rovarok.


Amit én sem tudtam, hogy bizony a Kárpát medencében is előfordulnak, csak ott kisebbek, habár az énekes kabócák akár 1-4 cm-sek lehetnek. Nagyon szeretik a forróságot. Minél melegebb van, annál erősebben cirpelnek. A fák levelein üldögélnek, cirpelés közben egész testük rezeg és olyan hangerővel csinálják ezt, hogy a fülünk megfájdul, ha éppen a mellettünk lévő faágon esnek neki a panasznak vagy örömujjongásnak:)

A kabócák az egész fölfön elterjedtek, összesen kb. 30 000 leírt fajt tartanak számon. Itt Görögországban, ők adják a nyár egyik legjellegzetesebb hangszínét. A Görögországi faj a "plebejus" kabóca, kb. 3 cm hosszú. Hosszúkás a teste, szélesebb, lapos a feje. 5 szeme van, ezekből 2 az, amit állandóan használ és melyek nagyobbak, a másik 3 szem "segédeszköz". A színe szürkésfehér, a fák ágain észre sem lehet venni őket, csak ha a hang után menve, keresgélünk. Szárnyaik hártyaszerűek és a testhez képest jó nagyok.

A kabóca a nagyobb bokrok, fák ágain él, azokba beleszúrja az ormány jellegű szívószálát és így a növény nedveit magához veszi. Ebbe a lyukba teszi aztán be a nőstény a tojásait, általában Júliusban és Augusztusban. A nyár végére ezekből a tojásokból kijön a szárny nélküli rovar, mint amilyen a fenti képen látható. Ezek bebújnak aztán a növény közelében, ahol születtek, a földbe, a gyökérhez és ott akár 4 évig is elélnek itt Görögországban (máshol akár 17 évet is!). Miután előbújnak és szárnyat növesztenek, felrepülnek a fák ágaira és folytatják ott, ahol a szüleik abbahagyták.

A trópusi övezetben a kabócák száma annyira nagy, hogy a mezőgazdaságra nézve igazi veszélyt jelentenek. Görögországban teljesen ártalmatlanok. Különösen érdekli a szakembereket a zenélő szerkezetük, mely a hasi részükbe van ágyazva és melynek köszönhetően ezt a hihetetlen erős hangot ki tudják adni. Ez a "zenélő szerkezet" tk. két üreges részből áll, melyet egy vékony hártya választ el egymástól, amikor a hártya rezeg, akkor az egész rovar teste rezeg és ezt a jellegzetes hangot adja ki.

A kabóca süket. Ezt állítólag egy Magdemburgi polgármester bizonyította be, amikor egy ágyút sütött el egy halom kabóca mellett, akik nem hagyták abba cirpelésüket, de nem is mutattak semilyen reakciót a fülsiketítő robajra.

Mitológiai vonatkozás: Tithónosz (görögül: Τιθωνός) trójai királyfi volt. Éósz, a hajnal istennője szépségéért beleszeretett. Éósz az istenektől elnyerte a férfi számára a halhatatlanságot, de örök fiatalságot elfelejtett kérni részére, így a férfi az évszázadok során egyre töpörödött. Végül az istenek megszánták és kabócává változtatták.

A következő videóban egy jellegzetes reggeli kabócakórus ébresztőt lehet hallanni Eviáról.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kedves olvasó!
A megjegyzésed ellenőrzés után kerül ki a lapra. Köszönöm az észrevételed!